2012. december 2., vasárnap

7.rész

*Sall szemszöge*
-Túlléptél?- kérdezte Liam Louistól.
-Úgy érzem, hogy igen, bár még nem ismerem régóta. Nem vesz fel zoknit, csak figyeld meg!
-Majdnem teljesen olyan, mint te!- mosolygott Liam. Csak ennyit csíptem el...
-Srácok!?- szólaltam meg, mire mind a ketten ijedten néztek rám- Nekem most haza kéne mennem...
-Ne, légyszi..!- állt fel Louis az asztal mellől- Gyere ülje le, dumáljunk, és kapsz teát is!
-Maradj, légyszi, különben holnap, vagyis ma egész nap hallgathatom a ......- nem folytatta, mert gondolom Lou csúnyán nézett rá, úgyhogy abba hagyta.
-Oké, maradok!- mosolyogtam, és leültem az asztalhoz, Louis pedig elszaladt nekem egy bögre teáért.
Hajnali 4-ig elbeszélgettünk, aztán kidőltem, Louis mutatott egy szobát, ahol lefeküdhetek, majd kiment. Ahogy lefeküdtem, a szemem lecsukódott, és egyből álomba zuhantam.
/másnap reggel/
Arra ébredtem, hogy valaki néz. Kinyitottam a szememet, és Louis mosolyát pillantottam meg.
-Jó reggelt!- vigyorgott.
-Neked is. Mennyi az idő?
-Fél 11!- hangzott a válasz.
-Mennyii???- akadtam ki.
-Nyugi, vasárnap van!- röhögött.
-A lányok?- kérdeztem.
-Élnek!- válaszolta.
-Kíváncsi lennék, hogy mi volt éjszaka.
-Hmm... én tudom..- húzta féloldalas mosolyra a száját.
-Én most nem rád, meg rám céloztam, hanem a lányokra. Egyébként arra én is emlékszem..- mosolyogtam.
-Én sem magunkra céloztam....
-Akkor öö...
-Egyébként de, magunkra céloztam!- röhögött, mire én oldalba löktem, így elterült az ágyon.
-De egy vicces gyerek vagy!- mosolyogtam.
-Tudom!- röhögött.
-Na, akkor mi volt tegnap éjszaka?- érdeklődtem.
-Hát, Harry és An elég jól összemelegedtek, most is kint vannak, együtt, és egymás ölében nyögnek... Mármint nem úgy!!
-Oké, értem. Másnaposak!
-Igen! Suzy és Zayn fogalmam sincs merre vannak, Liam mondta, hogy elmentek valahová inni valami alkohol mentes valamit... Ja, Bell és Niall együtt tevékenykednek a konyhában, reggelit csinálnak.
-Világi! Úgyis éhes vagyok!
-Király, akkor gyere, menjünk kajálni!- mondta, és felugrott az ágyról.
-Oké!- egyeztem bele, és felálltam én is. A kezemmel megpróbáltam kifésülni a hajamat. Frissen volt mosva, úgyhogy nem volt nehéz, de egy kicsit be volt göndörödve, így összefogtam. Kimentünk a nappaliba. An Harry ölében ült, a fejét pedig a vállára támasztotta.
-Hali!- üvöltöttem el magam.
-Ááááááá!- nyögtek fel egyszerre.
-A fejem szét megy!- szenvedett Harry.- Sall, ezért még kapsz!
-Fenyegetőzünk, fenyegetőzünk?- fontam össze a karomat.
-Mondhatod annak is!
-Ti most együtt vagytok, vagy most akkor mi van?- én.
-Igen!- Harry.
-Nem!- An.
Egyszerre mondtak teljesen mást...
-Igen!- An.
-Nem!- Harry.
Összesúgtak, majd egyszerre megszólaltak:
-Igen!
-De még csak 2 napja ismeritek egymást....-Louis, mire én ránéztem, és alig észrevehetően megráztam a fejem.
-Én a helyedben inkább csendben maradnék!- szólalt meg Harry és Liam egyszerre.
-Egyébként nem! 16 éves korunkban már egyszer jóban voltunk, és erre csak tegnap este jöttünk rá....- folytatta Hazza.
-És ezt nekem nem mondta!- jött elő Bell a konyhából.
-Hát most mit csináljak, ha tegnap jöttünk rá?- An.
-Jól van, csak vicceltem!- mondta, odament, és megölelte Ant.
-Reggeli!- jött elő Niall egy halom szendviccsel.
-Együnk!- mindenki egyszerre.
-Megjöttünk!- szólalt meg Zayn az ajtóból.
-Sziasztok!- köszöntünk.
-Csá Sall!- Suzy.
-Látom neked nem fáj a fejed....
-Nekem nem, csak ezeknek!- és An és Bell irányába bökött.
-Pedig te is szépen néztél ki a kádban!- folytottam el a röhögést.
-A kádban?- röhögött.
-Ott!- most már röhögtem én is.
Leültek, és megreggeliztünk, közben pedig csomót röhögtünk.
/kb. egy hónap múlva, azaz Október eleje/
An, és Hazza már lassan egy hónapja egy párt alkotnak. Bell és Niall randizgatnak, úgy, ahogy Suzy is Zaynnel, köztük már kezdődik valami. Louis és Eleanor újra együtt vannak. Louis azóta az egyik legjobb barátom lett, és elfelejtettünk mindent, ami akkor a buli estéjén történt, vagy majdnem történt...
Egy nagyon fontos tesztre tanultunk a lányokkal, kakaót szürcsölve, amikor megszólalt a telefonom.
-Szia Louis!- szóltam bele.
-Szia Sall! Kéne a segítséged...
-Eleanor?
-Ahaaa!
-Mi történt?
-Semmi olyasmi, csak kéne egy tipp, hogy mit vegyek neki...
-Szerintem egy hatalmas csokor vörös rózsa, és egy nagyon finom bombom csodákra képes.
-Imádlak! Köszi!
-Én is! Nincs mit!
-Szia!
-Szia!
Letettük a telefont, és folytattam a tanulást.
-Nem mondod komolyan?- Suzy.
-Mégis mit?
-Te csak úgy hagyod, hogy Elanorral járjon?- Bell.
-Mert mégis mit csináljak? És én amúgy sem nézek rá úgy, mint egy pasira..
-Akkor mégis hogy nézel rá? Mint egy lányra?- An.
-Nem ajj! Tudod, hogy hogy értem...
-Én a helyedben már felszedtem volna...- Suzy.
-Suzy állj le! Majd szerzek magamnak pasit, aki nem Louis lesz, szingli, és nem híres...
-Nathan Sykes?- Suzy.
-Nath nem Louis és szingli is, az igaz. De híres!!! És amúgy is honnan ismerne?
-De bírnám, ha most becsengetne...- röhögött An és Bell. Ekkor csengettek.
-Te jó ég!- kezdtünk el röhögni!
-Na húzzad a segged ajtót nyitni!- Bell.
-Oké!- álltam fel röhögve.
Odaszaladtam az ajtóhoz, és kinyitottam. Harry, Zayn és Niall állt velem szemben. Belőlem ekkor előtört a röhögőgörcs.
-Na a herceged?- kiabáltak a lányok mögülem.
-A ti hercegeitek!
-Szia Sall!- szólaltak meg egyszerre.
-Hali srácok! Gyertek be!
Bekísértem őket a lányokhoz, aztán közöltem, hogy nem zavarnék, és angolosan távoztam.
Már egy negyed órája bent voltam a szobában, amikor jött egy SMS-em...
"Heló! Nincs kedved csinálni valamit, ha megtanultál? B."
Elolvastam az SMS-t és mosolyogtam. A B. Az Bry-t jelent. Visszaírtam neki:
"Adj egy negyed órát. De mit csináljunk?"
"London Eye előtt találkozunk?"- jött a válasz.
"Rendben, akkor ott találkozunk!"
Letettem a telefont, és elmerültem a fizikában, amikor benyitott Suzy.
-Figyi jányom, elmegyünk a srácokkal moziba. Jössz velünk?
-Már meg is tanultatok?
-Aha!- vigyorgott- Na jössz, vagy nem?
-Nem, én még tanulok egy kicsit, utána úgyis van programom..- húztam mosolyra a számat.
-Óóóó, értem ééén! Na szia!- mondta, és becsukta az ajtót.

*Louis szemszöge*
-Louis, drágám, figyelsz?- zökkentett ki a gondolatmenetemből El.
-Ja, persze, igen!- mondtam, és belekortyoltam a pezsgőmbe.
-Látom, hogy valami nincs rendben! Hidd el, nekem elmondhatod!- mosolygott.
-Nincs semmi, csak nem vagyok valami jól!- mondtam, és felkönyököltem az asztalra.
-Akkor gyere, menjünk haza! Majd később bepótoljuk!- mondta, és felállt az asztalunktól.
-Rendben!- egyeztem bele.
Fizettünk, és távoztunk az étteremből. Igazából semmi... na jó, tényleg nem vagyok valami jól. Egy ideje csak Sall jár a fejembe. Fogalmam sincs mit csináljak. Olyan kedves velem, segít, és olyan édesen tud mosolyogni. Szőke, hosszú haja lágyan hullik a vállára. Úgy gyönyörű, ahogy van, és nem tűnik fel neki, hogy teljesen elvette az eszemet. De nem mondhatom el neki, mert akkor elveszteném a barátságát...

2012. december 1., szombat

6.rész

csak úgy megjegyezném: aaaaaaaaaaaa*-*
*Sall szemszöge*
Végig néztük a filmet. Őszintén szólva már alig vártam, hogy vége legyen, mert kíváncsi voltam, hogy Louis mit akar mondani. Felálltunk a helyünkről, és kisétáltunk a teremből.
-Na, mit akartál mondani?- emelgettem a szemöldökömet.
-Ömm......
-Na?- mosolyogtam.
-Elfelejtettem!- vakarta a tarkóját.
-Ezt most nem mondod komolyan!- röhögtem.
-De!- röhögött most már ő is.
-Őszintén gratulálok!- fogtam a fejem röhögés közben.
-Köszönöm!

*An szemszöge*
Sall elment Lou-val, mi pedig otthon néztük a TV-t, amikor megszólalt a telefonom. Harry hívott.
-Szia!- szóltam bele.
-Szia! Arra gondoltam, hogy nem-e lenne kedvetek átjönni estére egy buliba. Úgyis szombat van...
-Oké, ott leszünk!
-Rendben! 7-re gyertek!
-Oké!
-Ja, és szexik legyetek!- röhögött.
-Mi mindig!- röhögtem.
-Oké!
Még beszélgettünk egy darabig, aztán elkezdtünk készülődni. Bry pedig elment haza.


*Sall szemszöge*
A mozi után még Louval elmentünk kajálni, aztán pedig sétálni egy parkba. Fogalmam sincs, hogy meddig voltunk, de sokáig, kb. olyan hajnali fél 2-ig, és fura módon nem is voltunk álmosak. Louis hazakísért, bementünk a házba. Halkan, alig hallhatóan belopóztunk, hogy ne halljon minket ismétlem HAJNALI FÉL 2-kor. Amikor beértünk a nappaliba, meglepődve tapasztaltuk, hogy senki sincs itthon.
-Hogy-hogy ezek sehol?- kérdeztem már hangosabban.
Fogalmam sincs!- nyitotta nagyra a szemét.- Upsz! Kaptam egy SMS-t Harrytől.
Megvártam, hogy elolvassa, rám nézett, és elmosolyodott.
-Ezt olvasd!- mondta és az orrom alá nyomta a telefont.
-Ha Sall-el végeztetek, akkor gyertek ide. Szóltam a lányoknak is, úgyhogy már ők is itt vannak.
-Menjünk vagy....
-Nekem nyolc, nem vagy fáradt?
-Ééén?
-Hát mást nem látok..- mosolyogtam.
-Egyáltalán nem! Te?
-Én sem!- válaszoltam
-Na, akkor mi legyen?
-Felőlem mehetünk! De szerinted ezek most milyen állapotban vannak?- kérdeztem.
-Hááát nem tudom, de Liam biztos józan...
-Rendben!. akkor menjünk ápolni!- mosolyogtam.
-Figyi már! Ilyen szexi ápolónő cuccot nem akarsz felvenni?- röhögött.
-Óóóó de!- röhögtem
Kimentünk a lakásból, és visszaültünk a kocsiba, és elhajtottunk Harryhez. Az ajtót zárva találtuk, az ablak viszont alacsonyan volt, úgyhogy azon kellett bemásznunk. Egy szobába érkeztünk, ahol az ágyon feküdt Harry, a feje pedig az ágyról lógott le, mellette Zayn eléggé fura pózban.
-Ezek legalább jó helyen dőltek ki..-állapította meg Louis.
-De kíváncsi lennék, hogy a többi vajon merre van....-suttogtam.
-Na ébresztőőőő!- üvöltötte el magát Louis.
-Ááááááá!- nyögtek fel kórusban, én meg csak röhögtem.
Kimentünk a szobából, és felderítő útra indultunk, kinyitottuk az ajtót, és majdnem hasra estünk Niall-ben, aki az ajtó előtt feküdt...
-Te jó ég!- csóválta Louis a fejét röhögve, én pedig már a hasamat fogtam a röhögéstől.
-De ez a 3 jómadár merre van?- én.
-Mármint Bell, An és Suzy?
-Hát ki más?
-Gyere! Nézzük meg a fürdőben!- mondta és kézen fogott.-Ööömm....- mondta, közben hátrafordult, és a kezünket nézte- Bocsi!
-Semmi baj!- szólaltam meg egy nagyobb szünet után.-Akk...akkor keressük meg őket!- mondtam, és közben mélyen belenéztem abba a gyönyörű szemébe.
-Elvesztem!- állapítottam meg.
-Tessék?- nézett még mindig.
-Ömm.. semmi..- mondtam.
A kezünk még mindig összeforrva volt közöttünk. Nyújtottuk egymás felé a szabadon lévő kezünket, míg az össze nem ért. Nekinyomott a falnak, közben végig a szemembe nézett, és én is az övébe. Nem bírtam levenni róla a szemem. Teljesen erőtlen voltam. A homlokát nekitámasztotta az enyémnek, lassan, óvatosan megcsókolt. Az ajka puha volt, a vágy tüzétől forró. Csókjával szinte a földig kényszerít. Nem bírtam tovább, visszacsókoltam. A kezét a derekam köré fonta, majd az egyik keze lassan lejjebb csúszott. Az én kezeimet a nyaka köré fontam, majd a jobb kezemmel beletúrtam a hajába. Teljesen egymáshoz simultunk. Éreztem minden porcikáját, szinte egyek voltunk,
-Louis! Ne csináld!- kérleltem.
-Hidd el nem én tehetek róla! Nem én vagyok ilyen szívdöglesztő!- sziszegte csukott szemmel.
-De mi lesz a lányokkal?- suttogtam.
-Óóó, tényleg!
Még mindig nem ment távolabb, a homloka még mindig az enyémet támasztotta.
-Hahóó, van itt valaki?- hallottuk meg Liam hangját.
-Ömm, csak mi haver!. szólalt meg Lou, én pedig eltávolodtam tőle.
-Ja, akkor oké! Mizu?- kérdezte.
-Ömm, semmi!- válaszoltam, mire Louis mosolyogva rám nézett.
-Hát oké! Figyu, nem vagyok hülye!- mosolygott.
-Előtted nem lehet titkolni semmit!- mondta Louis nevetve, és odament Liamhez, és belesuttogott a fülébe, mire ő nagy mosolyra húzta a száját.
-Oké, én most itt hagylak titeket, csak azt mondjátok meg, hogy merre van a fürdő?- kérdeztem tőlük.
-Arra!- mondták egyszerre, és egy ajtóra mutattak.
-Okés, köszi!- mondtam, és elindultam a helyes irányba.
Benyitottam az ajtót, és megláttam a lányokat. An a földön feküdt, Bell a WC-n ült, és a falnak dőlve aludt, Suzy pedig a kádban csinálta ugyanezt.
-Hogy fog ez nektek holnap fájni!- mondtam, majd otthagytam őket.
Visszamentem a fiúkhoz, akik a nappaliban ültek egy-egy bögre valami mellett, és beszélgettek.

2012. november 11., vasárnap

5.rész

*Sall szemszöge*
/másnap/
Louis a tegnap este után hazavitt, és a számát is megadta. A lányok elmesélték, hogy tegnap este miről maradtam le, és, hogy ők is megkapták a fiúk számát. Szombat van, ami azt jelenti, hogy holnap vasárnap. (ilyen okos vagyok, hogy erre is rájövök egyetemista fejjel.. xdd)
-Ugye tudod, hogy ne csida?- röhögött Bell.
-Tudom!- röhögtem- Niall-nek mutattad?
-Óhh bazdmeg elfelejtettem! Na majd legközelebb...
-És az mikor lesz?
-Ma este!*-*
-Most ugye nem szopatsz?
-Kit kell szopatni?- jött be Suzy.
-Ezt persze te is meghallod! De a pitagorasz tételt... (bocsi V. xdd)
-Jól van na! Nem kell köcsögnek lenni.
-Én is szeretlek!
-Tudom, én is! ^^
-Hé szopott gombócok! Nem megyünk vásárolni?- jött be An.
-De!- egyszerre.
-Nah, akkor húzzuk a belünket!- röhögött...
Felöltöztünk, megcsináltuk a hajunkat, és amikor mindenki kész volt, akkor beültünk a kocsiba, és elindultunk.
én:


















An:















Suzy:


















Bell:














A kedvenc helyünk felé vettük az irányt, ahol egyből letámadtuk a legjobb cuccokat, fel is próbáltuk őket. Én pont a próbafülkében voltam, amikor megszólalt a telefonom. Louis volt, úgyhogy felvettem.
-Szia Louis!
-Szia! Figyi ráérsz ma?
-Szerintem igen...
-Akkor elmehetnénk valahova.., mondjuk egy mozi?
-Én benne vagyok!- mosolyogtam.
-Rendben, akkor 7 óra?
-Perfect!
-Cool!- nevetett.
-És mit nézünk?
-Majd ott kitaláljuk. Igazából azt sem tudom, hogy most mi adnak...- röhögött.
-Az úgy jó!- röhögtem.
-Jóóóóóó! Akkor megbeszéltük!
-Igen. Este 7.
-Este 7.
-Szia!
-Szia!
Letettük a telefont. Én pár percig bámultam a képernyőt, és gondolkoztam. Hogy lehetek ennyire szerencsés? Most beszéltem az előbb Louis Tomlinsonnal, és tegnap este vele vacsoráztam. űegyáltalán MI hogy lehetünk ilyen szerencsések?? A gondolatmenetemből Suzy zökentett ki...
-Úgy hallom, hogy valaki ma Tommoval megy randizni....
-Ez nem randi, hanem egy baráti találkozás....- mosolyogtam bent a fülkében.
-Egy randi! Vita lezárva!
-Igenis!- röhögtem.
-Az én lányom!- mondta büszkén.
Visszaöltöztem, és kimentem a többekhez. Utánam bement Suzy, utána An, majd Bell. Mindenki kifizette a saját holmiát, és elindultunk a Starbucks-ba. *-* Nagyon imádom, mindegyikőnknek a kedvence...
-Basszus belegondoltatok már, hogy milyen kibaszott szerencsések vagyunk?- kérdeztem a poharamat bámulva.
-Én egész éjszaka ezen gondolkoztam...- válaszolt An.
-Pedig egyszer együtt sírtunk a Directionerek 30 év videón, utána pedig énekeltük a Forever Young-ot...- mondta könnybe lábadt szemmel Bell.
-Nekem még most is bekönnyezik a szemem...- válaszoltam.
-Ja, nekem is... Pdig én akkor nem bőgtem annyira, mint ti ketten...- An.
-Nem tudom, hogy mit kell bőgni, egy videón...- Suzy.
-Akkor nem tudom, hogy mit kell bőgni a VMPN-en.... (véempéen, ami Suzy nyelven Vámpír Naplók)
-Mert az szomorú!- mondta vékony hangon.
-Hát ez is az volt!- Bell.
/aznap este/
Amikor hazamentünk beültünk a TV elé, én pedig egy olyan 2 óra hossza után készülődni kezdtem mozira. Elmentem zuhanyozni, hajat mosni, stb.... Hagytam egy kicsit száradni a hajam, addig kerestem valami ruhát, amit felvehetek. Amikor megvolt, megszárítottam a hajamat, aztán pedig befontam.
Ezt muszáj volt An-nek lefényképezni... Pedig az az én szakterületem. Jobban jár, ha a rajzolásnál marad. xdd
-Bazdmeg muszáj?- vontam kérdőre.
-Ja!
-Megint kezded?
-Ja!
-Bejön Bry...
-Ja... MI VAN??
-Semmi!- röhögtem.
-Akkora köcsög vagy! Tudod, hogy nem!
-De te neki igen!
-Nagyszerű!- forgatta a szemét.-Neked adom!
-Nekem most már ne adjad!- röhögtem.
Csengettek! Odarohantam az ajtóhoz, hogy kinyissam, de amikor kinyitottam, egy kicsit csalódtam. Nem az volt, akit vártam. Nem Louis volt, hanem Bry...
-Helló!- köszönt.
-Szia!- köszöntem.
-Na mi az? Nem engem vártál?
-Hát, hogy őszinte legyek.. nem igazán.. -vakartam a fejem.
-Sajnálom, hogy csalódást okoztam!- hajtotta le a fejét.
-Randija lesz!- ordította mögülem ez a retard (Suzy.. xdd)
-Az jó!
-Gyere be!
-Köszi!
Bejött, és lehuppant a lányokhoz a kanapéra. Én visszamentem a szobámba, és megigazítottam magam. Kicsivel később megint csengettek. Odarohantam az ajtóhoz, kinyitottam. Ezúttal az volt, akit vártam.
-Szia!- mosolyodtam el.
-Szia!- mondta. Megölelt, és 2 puszit nyomtunk egymás arcára.
-Gyönyörű vagy!- dicsért.
-Te sem panaszkodhatsz...
-Ó, szóval én is gyönyörű vagyok!- pislogott.
-Igen!- röhögtem.
-Na, most, hogy már tudom, hogy gyönyörű vagyok, indulhatunk?
-Persze!- mosolyogtam.
Nyújtotta a karját, hogy karoljak bele, amit örömmel meg is tettem.
-Sziasztok!- köszöntem.
-Csak biztonságosan!- kiabált utánam Suzy röhögve.
-Megígérem, hogy vigyázni fogok!- kiabált vissza röhögve Louis.
-Jól van kisfiam!- ordibált vissza Suzy.
-Ezt teljesen nemnormális!- csóváltam a fejem mosolyogva.
-De igaza van!
-Louis!- szóltam rá.
-Most mi az? Nyugi nem akarlak a második "randin" az ágyamba fektetni!- nyugtatott mosolyogva.
-Ez megnyugtató!- mosolyogtam.
Beültünk a kocsiba, és elhajtottunk a mozi felé. Megvettük a jegyet, a popcornt, és a kólát, majd beültünk a filmre. Egy tuti kis horror filmet választottunk... Amiből igazából én nem sokat láttam, mert szinte az egész vásznat takartam Louis pólójával.
-Ha félsz közelebb bújhatsz!- ajánlotta fel.
-De csak ha nem baj!
-Dehogy baj! Úgyis mondani akarok valamit...
-Mondd!
-Nem most, majd kicsit később....

2012. november 10., szombat

4.rész

*Sall szemszöge*
-Gyönyörű!- dicsértem tovább a helyet.
-Hát.... az. Imádom azt a helyet.
-Voltál már itt?- érdeklődtem.
-Nem, de máris nagyon megtetszett.
-Az jó!
Megkajáltunk. Kaja közben csomót röhögtünk, és beszélgettünk. Legalább annyira megismertük egymást, mintha már kicsi korunk óta ismernénk egymást.
-Nincs kedved sétálni?- kérdezte.
-De, persze!- válaszoltam.
Elindultunk sétálni.
-Kérdezhetek valamit?- kérdezte kicsit félénken.
-Kérdezz!
-Neked ömm... neked most van... ööö....
-Pasim?- segítettem.
-Igen, az!- röhögött.
-Nem, nincs...- mondtam szomorúan.
-Hogy-hogy?- lepődött meg.
-Hát úgy, hogy nincs...- nevettem.
-Pedig egy ilyen szépségnek...
-Háhh. Ugye ezt most nem nekem mondtad?
-Miért, Kevinnek nem mondhatom, mert nincs itt...- mosolygott.
-De én nem vagyok szép, egyáltalán....
-Igazad van. Nem szép, hanem gyönyörű....
-Mi a célod Tomlinson?- röhögtem.
-Áááá, semmi.....-. húzta mosolyra az ajkát.
-Aha, nehogy azt hidd, hogy ezt benyelem...- löktem oldalba.
-Tényleg semmi....- csóválta a fejét.
-Oké!- hagytam annyiban.
Leültünk a tóparta, levettük a cipőnket, és belelógattuk a langyos vízbe a lábunkat.

*Suzy szemszöge*
Otthagytam a lányokat, és eljöttem haza. Amikor haza értem, bekapcsoltam a tévét, és a laptopot. Felmentem Twitterre, és nézelődtem. Megakadt a szemem egy számomra igen érdekes híren. Zayn és Perrie szakítottak.... Hogy én mekkora egy balfasz vagyok. De ilyenkor biztos nincs sok kedve ismerkedni... Nem tudtam eldönteni, hogy visszamenjek, vagy ne menjek.... Megnéztem gyorsan Zayn adatlapját, és láttam, hogy a hír tényleg igaz. Fogtam a cuccom, és visszasiettem a buliba. Hátha lesz esélyem beszélgetni vele. Remélem nem fogja tolakodásnak venni, vagy bunkóságnak.

*An szemszöge*
-Nem megyünk oda Zaynhez?- kérdezte Harry.
-De, felőlem mehetünk!
Elindultunk Zayn és Liam felé. Harry bemutatott nekik engem, és beszélgetni kezdtünk. Egyszer csak megcsörrent a telefonom.
-Hol a faszban vagy, te hülye ribanc?- kérdezte Suzy.
-A buliba te balfasz!- röhögtem.
-Azon belül...?
-A medence túloldalán...
-Ott Zaynnel???????
-Igen, de honnan tudod?
-Látlak te segg....
Ekkor körül néztem, és megláttam a medence túloldaláról csápoló Susant....
-Gyere ide!
-Na én aztán nem!
-Gyere már!
-Nem, ha kell én itt szülök meg, de az hótbiztos, hogy nem megyek oda!
-Idejössz! MOST!
-Nem!
-Jól van köcsög! Te akartad!- röhögtem.
Szó nélkül felálltam, és elindultan Suzy fele. Persze természetesen, amilyen kis ügyes vagyok, bele taknyoltam a vízbe, és ami még durvább... nem tudok úszni. Kiabálni kezdtem, és a kezemmel hadonászni.

*Harry szemszöge*
Odavittem An-t Zaynhez és Liamhez bemutatni. Neki csörgött a telefonja. Miután letette, szó nélkül felállt, és elindult oda, ahonnan jöttünk. Hallottam egy csobbanást, mire odakaptam a fejem. Megláttam, hogy An eltűnik a vízben. Gondolkodás nélkül beugrottam érte, hogy segítsek neki. Megragadtam a karját, és felhúztam a felszínre. Csukva volt a szeme. Nagyon megijedtem. Kihúztam a partra. Ekkor már Suzy is ott állt mellettünk. Felváltva szólongattuk. Suzy pofozgatta, és rázogattam.
-Lélegeztesd!- Suzy.
-De azt sem tudom hogy hogy kell!- beszéltem ijedten.
-Csak lélegeztesd!- sürgetett.- Gyerünk!
-Oké!- teljesítettem. Megpróbáltam....
-Ébredezik!- lelkendezett Suzy.
Kinyitotta a szemét, a levegőt pedig szaporán vette.
-Mi történt?- kérdezte rekedten.
-Beleestél a vízbe, és Harry kimentett.- Suzy.
-Köszönöm!- mondta Harry.
-Még egyszer ilyet ne!- mondta, és szorosan magához ölelt.


*Suzy szemszöge*
Miután An magához tért, felállítottuk, és utána leültettük a fiúkhoz. Mindenki minket nézett.
-Minden oké?- kérdezgettük.
-Ja, minden....
-A frászt hoztad rám te segg!- löktem meg.
-Én is szeretlek!
-Tudom, én is!- vágtam önelégült fejet.
-Nagyon megijedtem!- kapott a szívéhez Harry.
Ekkorra már Bell és Niall is odaért.
-Láttam hogy mi van. Hogy csináltad ezt he?
-Szokás szerint béna volt!- forgattam a szemem.
-Kusulsz!- An.
-Jóvanna!
-Srácok jövök mindjárt!- állt fel Zayn- Hozok inni! Te nem jössz velem?- nézett rám.
-Ömm, de!- mosolyogtam.- Amúgy Suzy vagyok!
-Én Zayn!